Somlyódi

{geni:about_me} I. Rákóczi György, erdélyi fejedelem, Rákóczi Györgyöt az apja már 1605-ben szolgálatba adta Bocskai István kassai udvarába. Az udvarban ismerkedett meg a szintén ott szolgáló 16 éves Báthory Gáborral és a náluk id sebb Bethlen Gáborral. Tanuló és gyermekéveir l más információk nem állnak rendelkezésre. Bocskai 1606-ban bekövetkezett halála után valószín leg visszaköltözött apjához , akit az erdélyi rendek ekkor, 1607-ben választották meg erdélyi fejedelemmé. Báthory Gábor fejedelemsége alatt feltehet en magyarországi birtokain tartózkodott, a politikai életben – részben fiatal kora miatt – nem vett részt. 1615-ben Borsod vármegye f ispánja, ezek után királyi étekfogó mester és az ónodi vár kapitánya lett. 1616. április 18-án vette feleségül Lorántffy Zsuzsannát, az új feles ég mellé megkapta a sárospataki uradalmat is, ami a kés bbiekben – Munkács mellett – a Rákóczi-birtokok legfontosabbika lett. 1619-ben els k között csatlakozott Bethlen Gáborhoz, aki többek között az támogatására indított azonnali támadást II. Ferdinánd király ellen. A fels -magyarországi rendek kassai gy lése még ebben az évben Fels -Magyaroszág kapitányává választották Rákóczit. Bethlen magyar országi hadjárataiban azt a feladatot kapta, hogy biztosítsa az el renyomuló erdélyi seregek hátországát, de amikor Homonnai Drugeth György túler ben lév kozákjaitól vereséget szenvedett, 1619. novem ber 23.-án Bethlen felhagyott bécsi ostromával és visszafordult Magyarországra. Leváltotta f kapitányi tisztéb l Rákóczit, de kárpótlásul a fejedelmi tanácsnokok sorába emelte. Rákóczi mindvégig kitar tott Bethlen mellett. 1625-ben kapta a feladatot, hogy Bethlen követeként kérje meg Brandenburgi Katalin kezét és hozza Erdélybe a fiatal menyasszonyt. Bethlen halála után Brandenburgi Katalin és a kormányzónak kinevezett id sebb Bethlen István mellett Rákóczi György is esélyes volt a fejedelmi székre, ráadásul t még a hajdú katonaság is támogatta. 1630. december 1-jén a segesvári országgy lés választotta fejedelemmé. Visszavette a magánkézre került kincstári birtokokat s megtörte a nagybirtokos f rendek hatalmát, birtokaikat elkobozta, nagy részükkel a Rákóczi család vagyonát gyarapította. A fejedelmi birtokokra alapozta keménykez uralmát. 1636-ban Bethlen szövetkezett a budai pasával ellene, de a nagyszalontai csatában Rákóczi legy zte a törököket. 1644-ben, a harmincéves háború kere tében, szövetségben a Svéd Királysággal megindította hadait III. Ferdinánd ellen. A váltakozó sikereket hozó els év után, 1645-ben Munkácson szövetséget kötött XIV. Lajos francia királlyal és Brünn m ellett csatlakozott a svéd hadsereghez. A szultán azonban visszaparancsolta Rákóczi hadait a Magyar Királyság keleti részére, így a fejedelem inkább a békekötést választotta. 1645-ben, a linzi békében megkapta Abaúj, Bereg, Borsod, Ung és Zemplén vármegyéket haláláig; Szabolcs és Szatmár vármegyéket pedig fiai is örökölhették. A linzi béke ugyancsak meger sítette a magyarországi protestánsok szaba d vallásgyakorlatát és megadta a parasztságnak a szabad templomhasználat jogát, amely megakadályozta, hogy a földesúr, élve kegyúri jogával, a jobbágyaival ellenkez vallású papot helyezzen a települé s templomába. Uralma alatt Erdély békében fejl dött: buzgó református volt, feleségével, Lorántffy Zsuzsannával együtt sokat tett egyháza és az iskoláztatás felvirágoztatására, de az ortodoxia szellem ében szemben állva a haladóbb puritánus irányzattal s ellenségeként az unitáriusoknak és f leg a szombatosoknak. Soha annyi könyvet nem adtak ki el tte, mint az korában.

1648. október 11-én hunyt el, a gyulafehérvári székesegyházban nyugszik