$_SERVER["REMOTE_ADDR"]?> |
|
| ||
Mivel szükség lett volna egy olyan eszközre,mellyel távolról újra lehet gépeket indítani, a keresgélés során egyszer csak rábukkantam a Linksys WRT54G sorozatával kapcsolatban közölt cikkekre. A leírtak alapján ezzel az eszközzel minden szóba jöhetö feladatot el lehet végezni, így azonnal beszereztem a készüleket és nekiálltam a módosításoknak. Sajnos csak miután készen lettem találtam meg ezt a kiváló leírást: http://www.franken.de/de/veranstaltungen/kongress/2004/04-3-4-linksys_wrt54g.pdf ( local copy ) . Mindenesetre sikerült a két soros vonal szintillesztését megcsinálnom; a távoli számítógép újraindításához pedig az egyik GPIO vonalat egy diódával védve és a földet a egy kétpólusú csatlakozóval a számítógép RESET csatlakozójához lehet kötni.
Mindezt természetesen ugy kellett megcsinálni, hogy az eszköz használható és szállítható maradjon, ezért a két soros vonalat és a reset-et a doboz bal oldalán egy RJ-45 (Ethernet) csatlakozón keresztül vezettem ki; így esztétikailag is elfogadható lett.
Az alaplapon található soros vonali csatlakozó: | A beépített új RJ-45 csatlakozó bekötése: |
1,2 : +3.3V 3 : TxD S1 4 : TxD S0 5 : RxD S1 6 : RxD S0 7,8 : NC 9,10: GND |
1: RESET 2: TxD serial1 RS232 3: TxD serial0 RS232 4,5: GND 6: RxD serial0 RS232 7: TxD serial1 RS232 8: NC |
A RESET használata:, echo 1 >/proc/sys/diag parancsra reseteli a számítógépet, echo 0 >/proc/sys/diag a normál állapota.
A 3.3V-os jelszintü serial vonalakat egy MAX 232 IC-vel kell szintilleszteni, melyet a panelra ragaszthatunk.
Az AMDtek switch controlleren és a processzoron levö hütöborda sajnos nem gyári, külön kellett rátennem, ugyanis a switch controller terhelés ( hálózati forgalom ) nélkül is extrém forró, és a processzorra is ráfér a hütés a kis müanyag házban.
Az eszközben természetesen le kell cserélni az operácios rendszert. A leginkább használhatónak az OpenWRT rendszere bizonyult, itt egy minimális readonly squashfs partíción kívül a maradék flash egy írható jffs filerendszer ; a teljes oprendszert csomagokban (ipkg) állíthatjuk össze.
A fenti módosítások után a serial0-on rendelkezésre áll a linux console, így a router akkor is használható marad ha sikerül kikonfigurálni a teljes hálózatot ( a devfs-t a kernel szolgáltatja, így az inittab-ban ttyS0 helyett tts/0 a serial0! ). A másik soros vonalon a felügyelni kívánt linux számítógép serial console-ját lehet elérni.
Ami a ráadás: kapunk egy olyan eszközt,melyben 5 ethernet csatlakozót bármilyen megosztásban switch-ként ( a gyári beállításban csak egy WAN port és egy 4 portos switch van ), vagy külön ethernet inteface-ként konfigurálhatunk. Emellett kapunk egy 54 (SpeedBooster-el 108) Mbps sebességü, Access pointként, Ad-Hoc módban vagy kliensként ( kismet-el felderítöként ) üzemelö WIFI portot,mely szinten lehet switch tag vagy külön elérhetö Ethernet interface. Mindez alapszinten full kontroll alatt tartva a rendszert beállítható, maximális információt adva a rendszerröl. Ekkora potenciális lehetöséghez képest már kicsit kevésnek tünik a processzor.... Egy 20eFt nagyságrendbe kerülö berendezéstöl viszont meglepö a tudása, hiszen egy 6 Ethernet portos router már csillagászati összegekbe kerül.
Természetesen mivel Linux az oprendszer, bármilyen programot ( MIPS portolás után ) lefordíthatunk rá. Ezt kihasználva azonnal lefordítottam az általam írt pipacs-ot , így már a hálózati forgalmat (akár a switch portok VLAN-ján) is nyomon lehet követni. ( Letölthetö innen )
Az ethernet/switch controller ( az adm.o kernelmodul betöltése után ) az admcfg
paranccsal vezérelhetö, a státusza ( 0,1,2 VLAN konfigurációval , a WAN port és
két-két switch port ill. a rádió külön ethernet):
OpenWRT ADM Config:
port0 ENABLED 100Mbps FD FLOW UNTAG VLAN NOPRIO UP 100Mbps FD NOFLOW PRIO:0
PVID:1 vlan1 vlan3 vlan4 vlan5 vlan6 vlan7 vlan8 vlan9 vlan10 vlan11 vlan12
vlan13 vlan14 vlan15
RX packets:1311573 TX packets:1299523 collisions:0 errors:0 RX bytes:86769246
(82.7 MiB) TX bytes:399619575 (381.1 MiB)
port1 ENABLED 100Mbps FD FLOW UNTAG VLAN
NOPRIO DOWN 10Mbps HD FLOW PRIO:0
PVID:2 vlan2 vlan3 vlan4 vlan5 vlan6 vlan7 vlan8 vlan9 vlan10 vlan11 vlan12
vlan13 vlan14 vlan15
RX packets:0 TX packets:0 collisions:0 errors:0 RX bytes:0 (0.0 B) TX bytes:0
(0.0 B)
port2 ENABLED 100Mbps FD FLOW UNTAG VLAN NOPRIO DOWN 10Mbps HD FLOW PRIO:0
PVID:2 vlan2 vlan3 vlan4 vlan5 vlan6 vlan7 vlan8 vlan9 vlan10 vlan11 vlan12
vlan13 vlan14 vlan15
RX packets:0 TX packets:0 collisions:0 errors:0 RX bytes:0 (0.0 B) TX bytes:0
(0.0 B)
port3 ENABLED 100Mbps FD FLOW UNTAG VLAN NOPRIO DOWN 10Mbps HD FLOW PRIO:0
PVID:0 vlan0 vlan3 vlan4 vlan5 vlan6 vlan7 vlan8 vlan9 vlan10 vlan11 vlan12
vlan13 vlan14 vlan15
RX packets:0 TX packets:0 collisions:0 errors:0 RX bytes:0 (0.0 B) TX bytes:0
(0.0 B)
port4 ENABLED 100Mbps FD FLOW UNTAG VLAN NOPRIO DOWN 10Mbps HD FLOW PRIO:0
PVID:0 vlan0 vlan3 vlan4 vlan5 vlan6 vlan7 vlan8 vlan9 vlan10 vlan11 vlan12
vlan13 vlan14 vlan15
RX packets:0 TX packets:0 collisions:0 errors:0 RX bytes:0 (0.0 B) TX bytes:0
(0.0 B)
port5 ENABLED 100Mbps FD FLOW TAG VLAN NOPRIO UP 100Mbps HD FLOW PRIO:0
PVID:0 vlan0 vlan1 vlan2 vlan3 vlan4 vlan5 vlan6 vlan7 vlan8 vlan9 vlan10
vlan11 vlan12 vlan13 vlan14 vlan15
RX packets:1299540 TX packets:1311590 collisions:0 errors:0 RX bytes:399623947
(381.1 MiB) TX bytes:86770334 (82.7 MiB)
A rádiórészt a wl paranccsal vezérelhetjük, a helpfile output itt található.
A linux scriptfile-ok és parancssorok használata elkerülhetö, a müködés igen széles skálája beállítható az NVRAM-nak nevezett ( kis írható disk partició, melyet az oprendszer használ ) változóhalmaz használatával. A parancsok egy része itt található.
Az általam használt ipkg modulok:
admcfg, coreutils, deco, iproute2, iptraf, joe, kismet, kmod-adm6996, libmatrixssl,
libmysqlclient, libncurses, libpthread, libsnmp, netperf, ntpclient, ncurses-term,
quagga, ser, tc, wavemon, wl
WRT54GS ver 1.1
A Linksys új eszköze , jelenleg már csak ez kapható (megjelent állítólag a következö verzió is). A különbségek a régi verzióhoz képest:
- Az AMDtek switch controller helyett egy Broadcom gyártmányú chip kezeli az 5 ethernet portot. Lényegileg hasonlóképpen müködik mint a régi kontroller, viszont annak 36Mbps backbone teljesítménye helyett 100 Mbps-t tud. A régi OpenWRT ( az et.o driver miatt ) nem müködik rajta - jelenleg az uj, 2.4.29 Linux kernel alapú experimental build-el használom ( teljes 8MByte írható jfffs2 flash disc).
- A tápcsatakozó melletti, eddig 0-as antenna az 1-es.
Amennyiben kérdése/javaslata lenne, írjon: Pálóczi-Horváth János